A rádióamatőrködésre vonatkozó jogszabályok

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Rádiótávközlési Szabályzatából

Rádióamatőr szolgálat

Amatőrszolgálat: olyan távközlési szolgálat, amelynek célja az önképzés, az

információcsere, a műszaki fejlődés, és amelyet erre szabályszerűen felhatalmazott amatőrök

végeznek, akik a rádiótechnikával csak személyes érdeklődésből és anyagi érdek nélkül

foglalkoznak.

Műholdas amatőrszolgálat: rádiótávközlési szolgálat, amely a Föld műholdjain

elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint az amatőrszolgálat.

Rádióamatőr állomás

A rádióberendezés (a rádió adó, adó-vevő berendezés), a tápellátását szolgáló tápegység,

az antenna és tartozékai (pl. antenna kábel) együttesen alkotják a rádióállomást, amatőr szolgálat

esetén a rádióamatőr állomást.

A Nemzetközi Rádiószabályzat 25. Cikkelye a rádióállomások azonosításáról

A Nemzetközi Rádiószabályzat 25. Cikkelye szerint minden rádióadást azonosítani kell. Az

amatőr szolgálatban minden adásnak tartalmaznia kell az azonosító jelet, amely amatőrállomás

esetében a hívójel. Tilos hamis vagy félrevezető azonosító jelet adni.

Az azonosító jel adható beszéddel (egyszerű amplitúdó- vagy frekvenciamoduláció

használatával), kézi ütemmel adott nemzetközi Morse-kóddal, a hagyományos távgépíró kóddal,

vagy más, a CCIR által javasolt formában.

Az adott Cikkely határozza meg a hívójelek képzésének módját is. A hívójel az ABC 26

betűjéből továbbá számjegyekből állhat (ékezetes betűk nem használhatók). Nem alkalmazhatók

hívójelként olyan kombinációk, amelyek pl. vészjelekkel téveszthetők össze, vagy a

rádiószolgálatnál rendszeresített rövidítésekkel egyeznek meg. (Amatőr állomások hívójele nem

lehet olyan kombináció, amely számokkal kezdődik és második jegye O vagy I betű.) Az első két

jelnek két betűnek, vagy egy betűnek kell lennie, amelyet egy számjegy követ, vagy egy

számjegynek, amit egy betű követ.

A hívójel első két (egyes esetekben első) jele képezi a nemzeti azonosítót. A magyar

rádióamatőr hívójelek HA vagy HG betűkkel kezdődnek.

Rádióamatőr frekvenciasávok

Az ITU megfelelő régiójában kijelölt frekvenciatartományban az egyes országok nemzeti

hatóságai határozzák meg az amatőrök által használható frekvenciákat. (A vizsga, illetve az

engedély fokozatától függően az engedélyezett frekvenciatartományok, vagy üzemmódok

különbözőek lehetnek).

Magyarországon valamennyi rádiósáv felosztásáról rendelkezik a Frekvenciasávok

Nemzeti Felosztási Táblázatának (FNFT) megállapításáról szóló módosított 364/2005(XII.22)

Kormányrendelet, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló

35/204 (XII.28) IHM rendelet.

Amatőrök számára (az engedély fokozatától függően) Magyarországon a következő

frekvenciasávokon állnak rendelkezésre:

1810-2000 kHz

3500-3800 kHz

7000-7200 kHz

10100-10150 kHz

14000-14350 kHz

18068-18168 kHz

21000-21450 kHz

24890-24990 kHz

28000-29700 kHz

144000-146000 kHz 432000-438000 kHz

135,7 – 137,8 kHz

50000-52000 kHz

1240 – 1300 MHz

2300 – 2450 MHz

5650 – 5850 MHz

10,0 – 10,5 GHz

24,0 – 24,25 GHz

47,0 – 47,2 GHz

75,5 – 81,5 GHz

122,25 – 123,0 GHz

134,0 – 141,0 GHZ

241,0 – 250,0 GHz

A rádióamatőr szolgálatok jogállása

Egyes esetekben ugyanazt a frekvenciasávot több, különböző rádiószolgálatnak is kiadják.

Az FNFT ebben az esetben meghatározza, hogy az adott sávban melyik szolgálat az elsődleges,

és melyik a másodlagos jogállású.

Az ilyen, más szolgálattal megosztott frekvenciasávban a másodlagos jogállású állomás

köteles tűrni az elsődleges jogállású állomástól származó zavartatást, ugyanakkor ő nem okozhat

zavart az elsődleges szolgálatnak.

A rádióamatőrök a részükre kijelölt frekvenciasávok egy részét kizárólagosan

használhatják, más részét másokkal megosztva, utóbbi esetben a sáv különböző tartományaiban

elsődleges ill. másodlagos felhasználóként.

Az amatőrszolgálat jogállását is tartalmazó részletes frekvenciatáblázat a rádióamatőrökre

vonatkozó jogszabályban (……… /2006 (………) IHM rendelet) megtalálható.

Az ITU rádiós körzetei

Az ITU a Földet három régióra osztotta (1. ábra). A különböző régiókban mások lehetnek a

rádiózásra vonatkozó szabályok (pl. az egyes szolgálatok részére kijelölt frekvenciatartomány).

(Ld. a 2.6. pontot is.) Magyarország az ITU Region 1-be tartozik.

1. ábra

Az ITU régiófelosztása 4.2.

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) által kiadott szabályozások

A T/R 61-01 és T/R 61-02 Ajánlások

A CEPT (European Conference of Postal and Telecommunications Administrations)

tagállamai megállapodtak abban, hogy egységes rádióamatőr képzési és vizsgáztatási rendszert

(Harmonized Amateur Radio Examination Certificate = HAREC) vezetnek be, és a HAREC alapú

amatőrvizsgát kölcsönösen elismerik. A T/R 61-02 Ajánlás a HAREC vizsga követelményeit

tartalmazza.

Ugyancsak megállapodtak abban, hogy azoknak a rádióamatőröknek, akik a T/R 61-02

ajánlás szerinti HAREC vizsgát tettek, a tagállamok CEPT kategóriájú amatőr rádióengedélyt

állíthatnak ki, és az ilyen engedéllyel rendelkező amatőrök egymás országaiban tett rövid látogatásaik

alkalmával – a vendéglátó ország szabályait betartva – minden további előzetes engedély beszerzése

nélkül forgalmazhatnak. Mindezt a T/R 61-01 Ajánlás tartalmazza.

A rádióamatőr állomások ideiglenes használata CEPT tagországokban

A CEPT kategóriájú engedéllyel külföldről forgalmazó állomás hívójele úgy alakul, hogy

elsőként a vendéglátó ország hívójel prefixét kell használnia, törtvonallal elválasztva saját hívójelétől.

Pl. ha DL8ERT Magyarországról egy gépkocsiból forgalmaz, a hívójele HA/DL8ERT/M lesz.

Amennyiben a rádióberendezés megfelel a T/R 61-01 ajánlásban megadott műszaki

feltételeknek, a CEPT tagországaiba szabadon bevihető.

A forgalmazás megkezdése előtt tájékozódni kell a vendéglátó ország rádióamatőrökre

vonatkozó (és a vendég által is betartandó) szabályairól, valamint arról, hogy – ha az adott országnak

több prefixe is van – ezek közül melyik használandó törtvonallal elválasztva a saját hívójeltől (ld. a

2.21. pontot is).

A T/R 61-01 Ajánlás alapján tevékenykedő nem CEPT tagországok helyzete

A CEPT szabályai a CEPT ajánlásait elfogadó nem CEPT tagországokra is vonatkoznak. Így

pl. Magyarországon is elismerik a nem CEPT tagországban kiadott, HAREC jelzésű amatőr

vizsgabizonyítványt, és annak alapján magyar amatőr rádióengedély kérelmezhető.

Nemzeti törvények, szabályozások, engedélyezési feltételek

Rádióengedély, amatőrvizsga

Magyarországon a rádióamatőr szolgálatról a ……./2006 (….) IHM rendelet rendelkezik.

 

A jogszabály leszögezi, hogy amatőr rádióállomást üzemeltetni (vagy azon rádióforgalmat

lebonyolítani) csak amatőr rádióengedély birtokában szabad.

 

Az amatőr rádióállomás lehet a kereskedelemben beszerzett, a hatályos műszaki

követelményeknek megfelelő rádióberendezés, vagy amatőr által, amatőr számára készített, vagy

átalakított berendezés.

Önállóan csak az forgalmazhat, aki rádióengedéllyel rendelkezik.

Közösségi rádióállomáson önálló engedéllyel nem, de vizsgabizonyítvánnyal rendelkező

személy CEPT fokozatú rádióengedéllyel rendelkező személy felügyelete mellett forgalmazhat.

Vizsgabizonyítvánnyal nem rendelkező, rádióamatőr vizsgára felkészülő személy (tanulási

céllal) CEPT fokozatú rádióengedéllyel rendelkező oktató közvetlen irányítása mellett, az oktató vagy

a közösségi rádióállomás hívójelét használva forgalmazhat. Rádióengedélyt az a természetes személy kaphat, aki Magyarországon kiállított rádióamatőr

vizsgabizonyítvánnyal (vagy külföldön kiállított HAREC vizsgabizonyítvánnyal) rendelkezik. Olyan

személy is folyamodhat (ideiglenes, NOVICE) magyar rádióengedélyért, aki külföldön kiadott (nem

CEPT megjelölésű) rádióengedéllyel rendelkezik.

Magyarországon a rádióamatőr vizsgát három fokozatban (kezdő, alap, HAREC) lehet letenni,

melyek alapján kezdő, CEPT novice, illetve CEPT kategóriájú engedély kérelmezhető.

Bármely vizsgafokozattal egyidejűleg Morse vizsga is tehető.

A vizsgára a jogszabály mellékletét képező űrlap kitöltésével (és akár elektronikus úton,

aláírás nélküli) elküldésével lehet jelentkezni. A jelentkezés beérkezése után a hatóság közli a vizsga

helyét és időpontját, valamint a jogszabály szerint fizetendő vizsgadíj összegét (4000 Ft., Morse

vizsgával együtt 6000 Ft; nyugdíjasokat, nappali tagozatos diákokat és rokkantakat 50%-os

kedvezmény illet meg). Aki legfeljebb egy témakörből sikertelen vizsgát tett, 1 éven belül (50%-os

pótvizsgadíj befizetése mellett) az adott témakörből pótvizsgát tehet. Morse vizsgából nem lehet

pótvizsgát (csak ismételt vizsgát) tenni.

Sikeres vizsga esetén a hatóság kiadja jogszabály mellékletének megfelelő, többnyelvű

vizsgabizonyítványt.

A vizsgabizonyítvány birtokában, a jogszabály mellékletét képező űrlap kitöltésével és

elküldésével kérelmezhető az amatőr rádióengedély.

A rádióengedély Magyarország területén, a jogszabályban meghatározott ideig érvényes

(hosszabbítását az érvényesség lejárta előtt legalább 60 nappal lehet kérni). Az engedélyben kijelölik

az állomás – a jogszabályban megadott módon képzett – hívójelét.

Ha az egyéni engedélyes QTH-ja 60 napnál (vagy kollektív állomásé 30 napnál) hosszabb

időre megváltozik, az előzetesen be kell jelentenie a hatóságnak.

Forgalmazás

A forgalmazás során az amatőr állomásnak minden összeköttetés kezdetekor és

befejezésekor, valamint legalább három adásvételi periódus után, ill. legalább 10 percenként, továbbá

más rádióamatőr vagy a hatóság felkérésére közölnie kell a hívójelét.

Az amatőr állomások csak egymás között forgalmazhatnak, kivéve a vész- és

szükséghelyzetet, amikor a segítségnyújtással kapcsolatos információkat harmadik fél számára is

kötelesek továbbítani.

A forgalmazást közérthető nyelven kell lebonyolítani. Közérthetőnek minősül minden beszélt

nyelv, a rádióamatőrök által ill. nemzetközileg használt kódok és rövidítések. Amatőr forgalomban

csak magával az összeköttetéssel, a rádióamatőrködéssel, kísérletezéssel, továbbképzéssel

kapcsolatos üzenetváltás folytatható. Tilos pl. ipari, gazdasági, kereskedelmi adatok közlése, műsor

sugárzása, hamis vagy megtévesztő jelek adása, az adás rejtjelezése, modulálatlan vivő 2 percen túli,

vagy azonosítatlan jel sugárzása.

A forgalmazás során a helyszínen kell tartani a rádióengedélyt (mozgó vagy nem az állandó

telepítési helyén működő állomás esetén megfelel az engedéllyel együtt kiadott rádióamatőr

igazolvány és személyazonosságot igazoló irat is), a forgalmi naplót, és az állomás műszaki leírását

(tömbvázlatát), ill. a saját készítésű berendezések kapcsolási rajzát.

Forgalmi napló

A forgalmi naplóban fel kell tüntetni az összeköttetés sorszámát, dátumát, a forgalmazás

megkezdésének időpontját (UTC), az ellenállomás hívójelét és QTH-ját, a használt frekvenciát és

adásmódot, az adott és kapott vételjellemzést (RST).

Átjátszó állomáson keresztüli forgalmazáskor elegendő a forgalmazás tényét, kezdetét, és

végét bejegyezni.

A forgalmi naplót az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni. Hatósági ellenőrzés

Az amatőr rádióállomások üzemét a hatóság ellenőrizheti, magát a berendezést (legfeljebb 15

napig tartó) laboratóriumi mérésnek vetheti alá. Előírhatja, hogy az engedélyes megadott ideig az

állomás működésének bizonyos (a hatóság által meghatározott) adatait naplószerűen rögzítse.

A rádióengedély visszavonása

A hatóság visszavonja a rádióengedélyt attól, aki:

– QTH-ja változását nem jelenti be a hatóságnak, és ezt a hatóság felszólításában közölt

határidőre sem pótolja,

– akivel szemben ezt a bíróság jogerős ítélettel elrendelte,

– aki ellen harmadik alkalommal hoztak a rádióamatőr tevékenységgel kapcsolatos, jogerős,

elmarasztaló szabálysértési döntést.

Az engedély nélkül működő rádióállomás üzemeltetője ellen szabálysértési eljárást indítanak, magát a

berendezést a hatóság lepecsételheti vagy elkobozhatja.

(forrás: www.puskas.hu)